A férjem beírta a naptárjába a tizedik hétig minden szombathoz, hogy új hét kezdődik a babák életében, és minden héten felolvassa, éppen melyik szerve és testrésze fejlődik a kicsiknek. Gondolatban – és hangosan is – már a gyerekszoba kialakítását tervezi. Ha jól mennek a dolgok, akkor még hét-nyolc hónap, mire megszületnek, és kezdetben csak a hálóban szeretnék egy kiságyat. Én nem futok ennyire előre az időben, mint ő. Csak óvatosan lelkendezem, nem szeretem beleélni magam túl korán a dolgokba, és mindig csak a következő lépésig gondolkodom: legyen elég petesejt, termékenyüljenek meg, ágyazódjanak be, legyen rendben az első ultrahang. Nem gondolkodom azon, lányok lesznek-e, vagy fiúk, és mikor születnek meg. Ő már a korábbi két zigótára is koccintott. Én a negyedik hónap közepéig visszafogottan örvendezek.
Minden nap megsimogatom őket, és szánok rájuk időt. Általában amikor a hüvelykapszulát – a terhesség megfelelő fejlődését segítő üveggyöngyöket – naponta háromszor felhelyezem, akkor fekszem egy ideig és csak velük vagyok. A férjem is sokat gondol rájuk. És biztat, hogy ne aggódjam, ha éppen aggódom. Vigyázok magamra, még a redőnyöket sem húzom fel, nehogy megerőltessem magam, de most éppen megfáztam, bedagadt a torkom, egész éjjel nehezen nyeltem. Gyógyszereket nem szívesen szednék, a teákkal is óvatosan kell bánnom. Nagyon remélem, hogy természetes anyagokkal is kikúrálom magam. Méz, citrom, reszelt gyömbér, mentatea, és egy gerezd fokhagyma az ellenszer. Bár attól is tartok, hogy a természetes anyagokból is megárt a sok. Ráadásul folyamatosan izzadok. Valójában alapjáratban többször izzadok a terhességem óta, mint korábban. Félek az izzadástól, mert sem a szauna, sem a forró fürdő nem ajánlott, most meg kerül-fordul, megizzadok. Igaz, több meleget is iszom. De éjszaka is gyakrabban előfordul, hogy arra ébredek, őrült melegem van. Hogy ez terhességi tünet, vagy a betegség okozza, vagy a kettő együttesen, nehéz eldöntenem.
Szombaton hűvös volt, mégis sétáltunk egyet az avar lepte erdőben, ráadásul sokat beszéltem a hidegben. Úgy megfájdult a torkom, mintha hideg vizet ittam volna. Meg nagy ünneplés volt másnap, mindenkivel puszilkodás, egymás poharából is ihattunk. De lehet, hogy csak megizzadtam és megfáztam. A férjem azt javasolja, ne keressük az okokat. Szerinte minden rendben lesz, nem kell aggódnom a kicsik miatt. Ma ágyban maradok. Kicsit szédülök, folyamatosan hőhullámok jönnek rám, de azért jól vagyok. Holnapután ultrahang, már várom.
