Csodás időszakom van, majd kicsattanok az életerőtől, jövök-megyek, emberekkel találkozom, társaságba járok, házibuliban is voltam, bejártam a rokonságot, boltokban nézelődöm, fogorvoshoz járok és hosszú sétákat teszek. A hangulatom pezseg, jól érzem magam a bőrömben. Szinte nem is érzem, hogy növekszik a hasam, legalábbis semmiben sem akadályoz, de persze mindenki meglepődik a méretén és örömmel veszi tudomásul a gömbölyödő pocakot.
Szóval kivirultam. Az ismerősök, barátok érdeklődnek, többen előre engednek a sorban, az élet több területén is figyelmesebbek velem szemben az emberek.
Egészen az orvosi kivizsgálásig tart az öröm, oda is sétával megyek, hiszen a séta jót tesz, mindenki ajánlja a mozgást, egykori és mostani kismama barátnőim is. Panaszmentes kismama vagyok továbbra is, kezdődik az ultrahang, minden a legnagyobb rendben. Látszódik, ahogy a köldökzsinór belemegy a szívbe, a szív kamrái és pitvarai, még a szívbillentyűk mozgása is. A bal és a jobb tüdő, a belső szervek, a gyomor, a vese, a vékonybelek, a máj. Látszódik a húgyhólyag, szép ívben hajlanak a gerincek, minden egyes csigolya és borda látható. A fejek mérete és alakja is szabályos.
Felfoghatatlan számomra, hogy nagymamáink először akkor pillantották meg gyermekeiket, amikor azok megszülettek. Fogalmuk sem volt a nemükről (bár erős megérzéseik, jósló álmaik lehettek, sőt bizonyára voltak). Az orvos szerint szép nagyok, nagyobbak pár nappal a koruknál (20 hét 4 naposak – Ajándék 21 hét 6 napos, Bajnok pedig 21 hetes terhességnek felel meg). Méretük a megfelelő oxigén- és tápanyagellátást és a helyes idegrendszer-működést bizonyítja, bár én a sok terhesvitaminra gyanakszom…
Huszonöt centisek és majdnem fél kilósak. Bajnoknak egész nagy már a dákója...
Ajándék fejvégű, fejjel lefelé jógázik a bal oldalamon - homlokára tett kézzel (470 gr)
Bukfencezik a kis rosszaság
Bajnok pedig haránt fekszik, szinte ül a jobb oldalamon, kicsivel feljebb Ajándéknál (440 gr). Nagyon szép a fejformája!
A hüvelyi vizsgálat után azonban szigorú pihenést írt elő az orvos, hiába érzem igen jól magam, futkosok is ide-oda, ha az ikrek nagyon nyomják a méhszájam, és félő, hogy ha így folytatom, elvékonyodik és kinyílik. A sok járás is megterhelő, így kicsit vissza kell vennem a tempóból, ha nem akarok korábban kórházba kerülni. Férjem egyik ismerősét hét hétig tartották bent, és a hetedik hónapban megszült. A férjem azt javasolja, hogy ne kockáztassunk. A terhestornát és a terhesjógát sem javasolja az orvosom, pedig itthon tornázgattam... Rövidebb sétákra mehetek, csak a megerőltetéstől kell óvnom magam. Kérdeztem, hány hetes koruktól maradnak életben a picik, de azzal tért ki a válasz elől, hogy pihenjek sokat, szeretné, ha a 34. hétig kihúznám. A méhnyak hossza három hete 3 cm volt, most 2, 5 cm, ha 2 cm-es lesz, könyörtelenül be kell feküdnöm. Mostantól kéthetente kell ellenőrzésre járnom, és bármi furát észlelek, azonnal hívjam őt. Kenetet is vett.
Utánaolvastam: könnyen kinyílhatok, idejekorán megszülhetek vagy elvetélhetek a megnövekedett méh és a picik súlya miatt – de ilyenre gondolnom sem szabad! A lényeg, hogy itthon maradjak, és ne kórházban vészeljem át ezt az időszakot. Szófogadó leszek, és kibírom, ha heverészésre vagyok ítélve. Ha már annyi mindent megtettünk értük, ne rontsam el ezt a csodaszép várakozást a rakoncátlanságommal. Makkegészségesek, minden rendben velük, már csak azon kell igyekezni, hogy minél tovább benn maradjanak és ugyanilyen szépen tovább fejlődjenek. Jobb vigyázni, mint megijedni. Férjem azt ajánlja, bánjak úgy magammal, mint egy hímes tojással.
